Kedves Érdeklődő Olvasók!
Kedves Alkotó Kollégák!
Ha először lassú fokozatban is, de elindultunk. Mint amikor a gőzt ráadják a gőzmozdony dugattyújára. Nem szabad hirtelen ráengedni, mert akkor kipörögnek a kerekek akár még a 100 tonnás mozdony alatt is. Nem pocsékolunk sem időt, sem energiát.
Éppen ezért azonnal a tárgyra is térek: ez a blog az önmagukat szabad alkotónak tekintő, vagy szabad alkotóvá válni kívánó társaink életéről, gondjairól és eredményeiről kíván szólni mindazokhoz, akiket ez érint vagy csupán érdekel.
Elszánt törekvésem, hogy a szabad alkotói lét előtt tornyosuló akadályokat közösen feltárjuk, és egymás számára is tanulságokkal szolgáljunk, hogy miképpen lehet e gátakat felszámolni, vagy a legrosszabb esetben a gátak erejétől megroppanni.
Mielőtt bárki azzal igyekezne e tisztességes törekvéseket támadni, hogy az öncélú egyéni szabadság magasztalása a közösség érdekeibe ütközhet, hadd cáfoljam mindjárt e megközelítést azzal, hogy a blog elindításának egyik célja - többek között - éppen azoknak a bonyolult kérdéseknek a megválaszolása lesz, hogy hol húzódik az egyéni alkotói szabadság és a közösségi érdek között a megnyugtató, az emberi méltóságot mindkét oldalról tiszteletben tartó határmezsgye?
A szabadság felfogása a gondolkodásomban megközelítőleg sem parttalan, ugyanis a szabadság magában foglalja azt a döntési lehetőséget is, hogy önként szabjuk meg saját határainkat. Az ideális állapot egy emberi közösségben az, amikor az egyén által önmaga számára szabott határ megegyezik a közösség toleranciájának határával. Ennek a határnak a felismerését és a művészi tevékenységnek ennek szellemében való kibontakoztatását tartom a társadalmi-közösségi emberi lét egyik legnagyobb szociális-művészi teljesítményének. Joseph Beuys a "Szociális Plasztika" műfajának megalkotásával kiterjesztette a művészet fogalmát a társadalmi viszonyok alakítására is. Beuys rendkívüli életművének egyik legjelentősebb gondolata is ebből az eszméből fakad: a művészet és a társadalom elválaszthatatlan egységet képez, örökös kölcsönhatásban van egymással már az egyén szintjén is. Beuys történelmi jelentőségének szélesebb körű megismeréséhez vélhetően hosszabb időtávra lesz szükség. A "mindenki lehet művész" gondolatával Beuys a művészet természetes társadalmasítását vetíti elénk, miközben látnunk kell, hogy e gondolatoknak rengeteg történelmi beidegződést, szokást, hiedelemet és akadályt kell legyőzniük ahhoz, hogy széles körben a maguk eredeti tartalmuk szerint juthassanak megismerésre és érvényre.
Crédóm, hogy egy egészséges társadalom nem az abban közreműködő egyének egyszólamú, együtemű lépéseitől fog fejlődni és felemelkedni, hanem éppen ellenkezőleg: a szabad heterogenitás szintéziséből. Ne legyünk naivak és utopisták: az egyén kibontakozása és a közösség érdekének érvényesítése közötti évezredes történelmi feszültséget nem fogjuk tudni varázsütésre maradéktalanul felszámolni. Minden kis eredménynek örülhetünk, ami e feszültséget enyhítheti és az alkotói szabadság és a közösség egymásra találását, vagy legalább egymás tolerálását elősegítheti.
Olvashatunk majd alkotói sorsokról, kudarcokról és sikerekről, alkotói válságokról, és az alkotói szabadságot öncélúan, egyéni érdekből, vagy pusztán zsigeri indíttatásból korlátozni igyekvő törekvésekről. E valójában mind az egyén, mind pedig a közösség számára ártó törekvéseket szeretnénk feltárni, és elkövetőiket a nyilvánosság erejével jobb belátásra késztetni. Ha szükséges, természetesen az egyéni alkotói szabadság közösséget nem sértő érdekeinek érvényesítéséért jogi eszközöket is igénybe kívánunk venni, és a tapasztalatainkat egymással megosztani.
A Szabad Alkotók bloghoz bárki hozzászólhat.
A hozzánk e-mailen eljuttatott írásokat az eredeti szerző feltüntetésével (vagy kérésére anélkül) önálló blogbejegyzésként megjelentetem.
Induljon hát az alkotói szabadság gőzhengere!
Ódor Tamás
szabad alkotó építész
blogszerkesztő
tamas.odor@yahoo.com
2009. április 8., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tisztelt Ódor Tamás,
VálaszTörlésNagyon jo kezdemenyesnek tartom egy olyan felulet letrehozasat, mellyen mindenki szamara elerhetove valnak majd a fent emlitett alkotoi esetek.
Ezzenel is gratulolak a blog elinditasahoz!
( Addig erdemes valakit alkotonak nevezni, amig az szabad)
http://epiteszforum.hu/node/12316
VálaszTörlésMegdöbbentö, hogy az építészfórum a sorozatos provokácioival hova volt képes sodorni ezt a mindössze egy önállo szakmai blog elinditásárol szolo békés bejelentést. Ennyire azért talán mégsem kellett volna megijedniük OT önállo kezdeményezésétöl.
Sajnálom, hogy az én joindulatu megjegyzésem a szabad véleménnyilvánitás és az emberi méltoság megsértésének határárol az ÉF részéröl süket fülekre talált. Sajnos az ÉF valoban nem hagyott más lehetöséget Odornak, mint a részéröl teljesen jogos birosági elégtétel keresését. Számomra felfoghatatlan, hogy miféle érdekek (és miféle nyomásgyakorlás???) volt képes az épitészforumot erre a szerencsétlen mélypontra juttatni.
És miközben ezzel a mondvacsinált veszekedéssel folyik a figyelemelterelés, aközben Eltér István, a MÉK elnöke, éppen egyik korábbi jövendölésemet váltja valóra: azon mesterkedik, hogy a tervezési jogosultsági jogszabályba csak ugy "érintölegesen" és minden fogalommagyarázat nélkül becsempészett "tervellenörzés" fogalma valoságos testet ölthessen, és ezáltal a 8 évre meghosszabbitott szakmai gyakorlathoz kötött vezetö tervezöi cim által a fiatal épitészgenerácio fölé az EU-ban példátlan ujabb hatalmi hierarchikus szakmai kontrollt terjeszthessenek ki, ujabb gátat beiktatva az épitész szabad alkotoi kibontakozása elé. És mindezt nem a minisztérium és a hatalmi-politikai bürokrácia teszi meg az amugy is nehéz helyzetben lévö fiatal épitészgenerácioval, hanem éppen a szakmai kamara, amelyik eközben dereguláciot és reformokat, több belsö demokráciát hirdet, többek között éppen a szocsövén, az épitészforumon keresztül is.
Ébresztö ifju épitész generácio! OT Szabad Alkotok kezdeményezése éppen az ilyen gládságokra kivánja irányitani a figyelmet. Eközben a kamarában meghirdetett "reformok" semmiben sem kivánnak változtatni a szakmán belüli hierarchikus viszonyokon, az egész ebböl a szempontbol puszta propaganda. Sajnos a saját szakmai kamarai vezetöiteknek köszönhetöen elmondhatjátok magatokrol, hogy az épitész diplomátokkal az EU-ban immár a leghosszabb idöt kell kivárnotok a teljeskörü tervezési jogosultság megszerzéséig, de még erre is csak akkor számithattok, ha Eltér Istvánnak nem sikerül a tervellenöri jogosultság bevezetésével még azután is lefogni az alkoto szándéku kezeiteket. Németországban 2 év szakmai gyakorlat után teljeskörü tervezési jogosultsággal rendelkeznek a magyarral egyenértékü épitészdiplomák birtokosai. Auszriában sincs semmiféle É/1 É É/2 hanem a tervezési jogosultság szempontjábol minden épitész egyszerüen Architekt. Ott a különféle egyetemi cimek, szakmai minösitések megszerzése az egyéni szakmai referencia része, de nem kapcsolodik hozzá semmiféle tervezési jogosultságbeli kiváltság. És milyen csoda: nem kell szégyenkezniük mégsem az épitészetük minösége miatt és az épületeik sem dölnek össze és nem áznak be. A magyar épitész szakmai felsö vezetése 20 éve joformán mással sincs elfoglalva, mint hogy még a Kádár-rendszerböl megörkölt generácios szakmai kiváltságaikat mind a mai napig megörizzék, söt azt tovább bövitsék. Sikerült ezzel a törekvéssel eljutni oda, hogy ma Magyarországon egy épitész diploma már nem a szabad alkotoi világba szolo belépö, hanem a szakmai hierarchia legalso lépcsöfokára léphetsz vele. Ma Magyarországon szakmailag nem alkoto épitész képzés folyik, hanem hivatalnok épitészeké, akiknek az a kilátásuk, hogy a szakmai hierarchia szerinti hivatali helyeket, lépcsöfokokat betöltsék.
Ezért van égetö szükség OT Szabad Alkotok kezdeményezésére. Magyarország az utolso elötti orában van az épitészeti szabad alkotoi lét elsorvasztásának és az épitészeti tevékenység hivatali munkává történö degradálásának, egy szakmai hierarchiába történö besorolodásának a jelenlegi szakmai vezetés által 20 éve folyamatosan épitgetett pályáján.
Nem tudok másra gondolni, mint hogy az ÉF részéröl éppen emiatt, mert OT-nak ez a tisztességes törekvése igen komoly jelenlegi szakmai vezetöi érdekeket és kiváltságokat sért és veszélyeztet, emiatt tesznek meg itt mindent a kirekesztése, a besározása és az elhallgattatása érdekében, nem válogatva az eszközök között.
KL
látom dübörög a gőzmozdony :)
VálaszTörlésMiért nem lehet ezekről a dolgokról sehol máshol olvasni? Eddig én sem foglalkoztam ezzel, mert néhány éve végzett építészként fel sem merült bennem, hogy az általam tisztelt neves építészek, akikre eddig szakmailag kifejezetten felnéztem, egy ilyen alantas célokat szolgáló szakmai szervezetet legyenek képesek működtetni. Úgy érzem magam, mint akit nyakonvágtak. Miért csinálják ezt velünk, ha az EU-ban máshol tényleg sokkal szabadabb a fiatal építészek pályakezdése? Úgy érzem magam, mint aki eddig szabadnak hitte magát, aztán hirtelen meglátta magán a kötőféket. Iszonyatosan át vagyunk qrva, az biztos.
VálaszTörlésGéMi
Erre csak most jössz rá? Akkor kérdezd meg azokat a Vándoriskolásokat, akik nem lettek kifizetve, mert a "Mester" úgy gondolta, hogy vagy a pénz jár nekik a munkájukért, vagy az igazolás a vándorkönyvükben. De a kettő együtt nem. Mert hát Corbusiernek még fizettek is azért, hogy tanulhassanak nála.
VálaszTörlésKamkZet